Összeköltözés
összeköltözés, költöztetés - bútorszállítás
Egy volt iskolatársam keresett meg egy nagy munka lebonyolításával kapcsolatban. Felvázolta a dolgokat, és rám bízta a megvalósítását. Három költözés három nap alatt, részleges összecsomagolással. Mivel szeretjük a kihívásokat, elvállaltam a munkát. A költözés napjáig volt még 2 hónap, így addig közösen kitaláltuk a menetrendet, és vittem ki a helyszínekre csomagolóanyagokat.
Mivel egymásnak segítettek csomagolni, szelektálni, ezért nem egymást követő napokra szerveztük a költöztetést, hanem mindig kettő napot kihagytunk. Az első nap egy szerdára esett. Itt egy 62 négyzetméteres első emeleti panellakást kellett kiüríteni, ahol a nővére lakott a kislányával. Az ingatlan nagyon szépen fel volt újítva, viszont kicsit túl volt bútorozva, ami nekünk nem volt annyira jó hír. Jó pár szekrényt, ágyat szét kellett szerelni ahhoz, hogy elbírjuk szállítani.
Négy fővel és egy 5t-ás teherautóval vonultunk a helyszínre, és 4 munkaóra alatt sikerült felpakolni, majd útnak indultunk Nagykátára, ahol egy két szintes hatalmas családiház fogadott minket. Ebbe az ingatlanba akartak összeköltözni a nagypapával. A rossz hír az volt számunkra, hogy az anyuka a lányával költözött az emeletre a papa meg a földszintre.
Összeköltözés
összeköltözés, költöztetés - bútorszállítás
A ház oldalánál volt egy külső lépcső. Úgy láttuk, hogy azon a dobozokat, és a kisebb bútorokat tudjuk csak felvinni, a többit szét kell szerelni, vagy 2 gurtnival föl kell húzni a teraszra. A nehézségek ellenére itt is 4 óra alatt összeszerelve, kicsomagolva a helyére kerültek az ingóságok.
Nagyon boldogok voltak, amikor végeztünk, de jelezték nekünk, hogy a papának négyszer ennyi holmija lesz szombaton! Ennek tudatában indultunk neki a szombati napnak. A felpakoló címünk Monoron volt és 8 órára volt lebeszélve a kezdés. Ide már 2 teherautóval és 6 fő rakodóval álltunk ki.
Amikor megérkeztünk megkönnyebbültünk, mert a ház inkább nyaraló méretű volt, gondoltuk kényelmesen fel fogunk férni a 2 kocsira, de nem így lett! A lakás tényleg nem volt vészes, na de az udvar, garázs, pince, padlás az nem volt semmi. Ahogy egy idősebb kollegám mondta régen: „golyó, bicska, gyerekeknek kis talicska, és még nagyon sok minden más”. Fél óra volt, amíg szemrevételeztük, hogy mit kell vinni. A nagyobb kocsira felpakoltuk a lakást, a kisebbre a garázst, és 4 fővel elindultunk a másik címre. 2 kollegát ott hagytunk csomagolni, előkészíteni és szétszerelni a dolgokat.
Összeköltözés
összeköltözés, költöztetés - bútorszállítás
A lepakoló címen viszonylag gyorsan végeztünk, mert minden a földszintre és a garázsba ment, majd zakatoltunk vissza a 2. kanyarért. Össze kellett rakni a motyót, hogy fölférjünk, de sikerült.
Délután 5 órára értünk másodjára a célállomásra cirka 50 köbméternyi áruval. Egy 20 négyzetméteres műhely volt még üresen, abba kellett a gépeket, szerszámokat, polcokat és egyéb dolgokat bepakolni, ami persze lehetetlen volt, így a vas és faanyagokat csak a kertbe pakoltuk le.
Este 8 órakor indultunk el haza. Nagyon elégedettek voltak, mert sokkal többet be tudtunk pakolni, mint amennyire ők gondoltak. Kedden következett a záró szám, amikor az iskolatársamat kellett abba a lakásba beköltöztetni, amit szerdán kipakoltunk. Neki viszonylag kevés bútora volt, mert új dolgokat vásárolt, viszont 3 gyerekkel és az új párjával költözött össze, így rengeteg személyes dolguk volt. A gyerekeknek sok játék, temérdek ruha, bicikli, roller, kismotor.
Az ismerősöm egy belvárosi régi bérház 3. emeletéről költözött, persze lift nélkül. A parkolásról nem is beszélve. Két kapuval arrébb tudtunk csak megállni, ott is félig szabálytalanul. Négy munkaóra alatt sikerült felpakolni, és már robogtunk is át a másik címre, ahol megváltás volt a panel első emelet! Arról nem is beszélve, hogy a kapuban nyitottuk le a hátfalat. Két óra alatt felhordtuk az ingóságokat, és boldogan kortyolgattuk a frissen főzött kávét az új lakásban. Többször megköszönték a munkánkat, és nagyon hálásak voltak!
Mi pedig azzal viccelődtünk, nehogy jövő héten kitalálják, hogy rendezzük vissza az egészet, mert akkor nem lenne őszinte a mosolyunk!
